A településeken feltűnő rókák legtöbbször ártalmatlanok, kerülik az embereket, nem agresszívek a háziállatokkal, inkább elmenekülnek. Nem kell tőlük tartani, de ne is etessük, simogassuk vagy üldözzük őket. Az okos és alkalmazkodó állatok leggyakrabban élelemért jönnek be a lakott területekre, mivel az élőhelyük szűkül, és a szabadon hagyott hulladék vagy macskaeledel vonzza őket. A problémák elkerülése érdekében fontos a szemetet és az ételmaradékot zárt helyen gyűjteni és éjszakára nem szabad kint hagyni az állateledelt. A településeken felnövő kölykök hozzászoknak az emberi jelenléthez, de támadásuktól nem kell tartani. A róka legtöbbször azért jelenik meg lakott területen, mert ott felszaporodtak a zsákmányállatai (egér, pocok, patkány). Ha megszüntetjük a rágcsálók életterét, a róka sem fog többet arra vadászni. Ha találkozunk rókával, nem kell megijedni tőle, zajkeltéssel (taps, kiáltás, fény) riasszuk el és hagyjunk neki elég helyet a menekülésre.
Bár a hazai rókaállományból a rendszeres vakcinázás miatt szinte teljesen eltűnt a veszettség, betegségre akkor kell gyanakodni, ha a róka nappal is szokatlanul bátor, hagyja magát megsimogatni, megfogni, támadólag lép fel, illetve ha görcsöket vagy bénulást mutat (pl. lógó állkapocs). Ilyenkor a helyi hatósági állatorvost vagy a NÉBIH zöld számát (06 80/263-244) kell értesíteni.
Lakott területen tilos fegyverrel (akár légpuskával) lőni a rókákra vagy mérget használni, mivel ezek veszélyesek más élőlényekre és törvénybe ütköznek. Kizárólag a saját ingatlanon belül elhelyezett élve fogó csapda jöhet szóba, de ennek eredményessége bizonytalan. Ha egy állat bekerül a csapdába, azt a vadásztársaságot kell hívni, amelyik a csapdát kihelyezte és kérni az elszállítását.