Kosd

Település a Naszály lábánál...

Sport

Látogatók

2275935
Ma
Tegnap
A héten
A hónapban
56
440
496
14840

IP címed: 54.225.26.154

barlang1Kosd község határában magasodó 652m magasságú Naszály-hegy fő tömegét jól karsztosodó triász időszaki mészkő építi fel, mely meredek északi és déli sziklafalakat alkot a hegyen. Ezeken, az egykori hévizes forrástevékenységnek köszönhetően több kisebb üreg és barlang található.

Ezek közül a második legnagyobb és legismertebb, a túristák által is kedvelt úti cél a Násznép-barlang, mely a hegy ÉK-i végében Csurgó-bánya nevű kőfejtő közelében nyílik. A barlang nagyméretű bejárata már messziről felismerhető de a tájékozódást megkönnyítve ide vezet a hegy gerincén haladó országos Kék Túra útvonalról leágazó barlangjelzés is.

A Násznép név mondai eredetre utal. Sokan, sokféle módon magyarázzák e népies név keletkezését. Több regényes monda közül az egyik az, hogy a törökök által a közeli Kosdról üldözött násznép meneült a barlangba és ott tartották meg a lagzit.

Mások ugyanezt a történetet a tatárjárás korába helyezik. A barlangban kincsásók is többször kutattak, mert állítólag a 18. században ezen a vidéken garázdálkodó Ilcsik és Jánosik tót rablók, ebben a barlangban rejtették el kincseiket. Egy vácvidéki útonállásukról egy tót népdal is járja. Beszélik, hogy az egyik szomszédvár urának leánya beleszeretett egy jobbágy fiába. Titokban meg is esküdtek, de mikor az esküvő után hazafelé vonultak,a dühös apa üldözni kezdte a násznépet, amely ebbe a barlangba menekült. Ez a monda, már kísértetiesen hasonlít ahhoz a verses elbeszéléshez, melyet Medve Imre: Tatár Péter regekunyhója című művében olvashatunk "Násznép-lyuk vagy a Templommá lett barlang" cím alatt. Az elbeszélés Kupa vezér korába helyezett szerelmi történeten keresztül a pogány világ és a keresztény vallás megütközését is szemléletesen ábrázolja.

barlang2A barlangról szóló mondák többsége abból a tényből táplálkozik, hogy a barlang bejárati részében hajdanán a környékbeliek számos edényt, edénytöredéket találtak. A nagyszámú edénytöredékből következtette aztán a nép, hogy itt valami nagy lakomának kellett lennie.

A mondavilágtól elszakadva a barlang ugyan nem részletes, de akkoriban teljes értékűnek számító tudományos feldolgozása az 1900-as évek elején kezdődött meg. A Násznép-barlang viszonylag nagyméretű száraz bejárati teremmel rendelkezik. Ezt az adottságot már az őskor embere is felismerte és hosszú ideig használta azt lakhelyül, illetve szolgált menedékül számára az idők folyamán. A barlang külső üregében az 1912. évben Dr. Majer István kosdi bányamérnök végzett próbaásatást a Barlangkutató Bizottság megbízásából. Az ásatás eredményeként az alluviális és ó-alluviális rétegekből recens emlőscsontok között, medve és őstulok csontrészek, valamint neolith-, bronz- és hallstatti korból származó edénytöredékek kerültek elő. A Váci Múzeumnak átadott leletek ma már nincsenek meg, így a kormeghatározás nem ellenőrizhető.

A barlang védelem alatt áll. 1994-ben részleges lezárás alá került. Jelenleg a túristák és alkalmi barlangászok szabadon, korlátozás nélkül látogathatják a barlang első két nagyobb termét. A belső részek látogatása engedélyekhez kötött. A barlang járatainak összhosszúsága 120m, négy nagyobb teremből áll, levegőjének átlaghőmérséklete 10-12°C. Bejárásához némi gyakorlottság és barlangjáró alapfelszerelés elegendő. Befelé haladva, már az első terem mennyezetén és oldalfalain is jól megfigyelhetőek a gömbüstszerű formák és a csőszerű járatok, melyek híven tükrözik a keletkezésük hévizes voltát.

Felkapaszkodva egy csúszós lejtőn, a barlang második termébe érkezünk, melynek alját vastagon borítja a felhalmozódott törmelék és a guanó, mely az egykor itt tömegesen tanyázó denevérektől származik. Mivel a barlang klímája ingadozó telelésre csak a hasadéklakó denevérfajok használják. Jelenleg a barlang mint jelentős szaporodási hely ismeretes. Számos kipusztulás határán álló denevérfaj egyedei keresik fel a barlangot, ahol évenként változó 50-150 példányszámban alkotnak szaporodó családokat.

barlang3A barlang második terméből kúszójárat indul. (Itt található a belső részek védelme érdekében elhelyezett lezárást biztosító ajtó.) Innen némi elszántsággal 8-10m kúszás után a barlang harmadik termében egyenesedhetünk fel. Innen utunk háromfelé ágazik. Balra fent egy kürtős terembe mászhatunk, melynek oldalfalait borsókövek díszítik. Jobbra lent kúszójárat indul, mely hamarosan elszűkül. Egyenesen előre a barlang utolsó egyben legnagyobb termébe érkezünk. Itt is jól megfigyelhetők az erős oldóhatás nyomai, de a beszivárgó felszíni vizekből való karbonátkiválás eredményeként több helyen kisebb cseppkövek is megjelennek.

A Naszály másik említésre méltó nagyobb barlangja a Naszályi-víznyelőbarlang, (Színlő-barlang) melyet az idősebbek Sárkánylyuk-barlang néven ismernek, s ami ma hazánk ötödik legmélyebb, fokozottan védett barlangja. A hegy főcsúcsa és a Szarvas-hegy közötti nyeregben találhatjuk a barlang bejáratát egy időszakosan aktív víznyelő aljában. Az üreg 1952-ig érintetlenül rejtőzött a föld mélyében, mígnem Bánhídi László és Joó Tibor tanárok által irányított, váci diákokból álló barlangkutató csoportnak hat napos nehéz munka árán sikerült bejutnia a barlangrendszerbe. Akkoriban a barlangról Gánti Tibor térképet készített, mely szerint hossza 130m mélysége 60m volt. A felfedezés után a barlang lassan feledésbe merült bejárata beomlott és több méteren eltömődött.

barlang4Később 1962. szeptemberében Leél-őssy Sándor és a Móricz Zsigmond gimnázium diákjaiból álló barlangkutató csoprt tagjai az eltömődött járatot ismét kibontották, de ők is csak az 1952-ben megismert végpontot jelentő teremig jutottak. Hosszú ideig ez volt a barlang ismert kiterjedése, mígnem 1975-ben a VMTE Központi Barlangkutató Csoport néhány tagja a terem alját képező bizonytalan stabilítású omladékon átbújva (melynek az Ördög-malom nevet adták) megtalálta a lefelé vezető utat. Sajnos 50 méterrel lejjebb ismét omlás állta útjukat, melyet a Viktória Barlangkutató Csoport bontott át, és 165m mélységben elérte a barlang akkori végpontját a Nem Várt Álmok Termét.

A barlang kutatását 1994-ben a Naszály Barlangkutató Csoport vette át. Elkészítette a barlang részletes térképét, és több száz méter új barlangszakaszt fedezett fel. Jelenleg a Troglonauta Barlangkutató Egyesület kutatja. A járatok jelenlegi hossza eléri a 2 km-t. A barlang fő járata függőlegesen erősen tagolt, bejárása hosszú időt vesz igénybe, egyes részei csak kötéltechnikai módszerekkel látogathatók. A lefelé egyre szélesedő nagy termeken átvezető kanyargós barlangfolyosókon, sok helyen hatalmas instabil kövekből álló omladékok között vezet az út. A barlang furcsa nyomasztó hangulatát csak fokozza a monumentális termekben elvesző lámpa fénye és az évről évre megismétlődő omlások sorozata.

A barlang járataiban nagy egyedszámmal (500-1200) telelnek főleg kis patkósorrú denevérek, melyek száma európai szinten sem elhanyagolható. A Naszályi-víznyelőbarlang fokozott védelem alatt áll. Látogatása csak indokolt céllal engedélyek birtokában, kizárólag kutatóknak lehetséges. A barlang végpontján való továbbjutás lehetősége a mai napig nyitott kérdés. A feltárást egy időszakosan aktív szifonjárat nehezíti. Ennek ellenére a Naszályi-víznyelőbarlang mélységével és kiterjedésével igy is sokáig méltó helyet fog elfoglalni Magyarország barlangjai között.

Antal József, 2002 április 07.

Barlangkutatásssal, barlanglátogatással, egyéb barlangokkal összefüggő információkért keresse a Naszály Barlangkutató Csoportot.

Antal József csoportvezető

Lakás: 2133 Sződliget, Dunai fasor 24.
Telefonszám: (27) 353-283
Mobil: (30) 403-3092

Kosd község címere

Kosdi Krónika

ÖNTEK

ontek-logo-20170601

telek-elado

elugy banner 2

2016-os népszavazás

Mentés

Mentés

Pályázat - Kosd község elektronikus helyi közigazgatásának megteremtése

paradicsom-nap-kosd-201608805

Mentés

Mentés

Mentés

MTKKEKözvilágítási
hibabejelentő:
06-30-9021533

hirdetmenyek logo

Alternative flash content

Requirements

Eseménynaptár

Szeptember 2017
H K Sz Cs P Szo V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Közérdekű adatok tára