Kosd

Település a Naszály lábánál...

Sport

Látogatók

819321
Ma
Tegnap
A héten
A hónapban
773
431
3183
10986

IP címed: 3.235.227.36

Hazánk 93000 négyzetkilométer területéhez képest a Naszály apró folt csupán a nemzet térképén. Ezen a viszonylag kis területen a több százmillió esztendő megszámlálhatatlan bizonyítéka tárja elénk földtörténeti múltunk eseményeit. Ezen dokumentumok az egymásra következő korok üledékei. Ismerete pontos utasítást ad régi eltűnt hegyláncokról, trópusi tengerekről, kialudt vulkánokról... Az így nyert adatok időben többszörösen felülmúlják az emberi történelem néhány ezer esztendejét.

naszaly1A Cserhát legnyugatibb tagja a Naszály, mészkőröge 200 millió éves, a triász időszak trópusi tengerének üledéke. Ez a tenger nagyon sekély volt. A sós trópusi tengervízben gazdag élővilág alakult ki, ennek megfelelően ezekben a tengeri kőzetekben a zöld algák által kiválasztott szép világos színű mészkő található. A DCM Rt. (ma DDC Rt.) is erre a nyersanyagbázisra épült. A dachstein mészkő vastagsága 220 méter, erősen karsztosodott. Legismertebb barlangja a Násznép-barlang, tipikus karsztbarlang. Hatalmas messziről látható bejárata egy függőleges sziklafal oldalából nyílik. Több kis barlangon kívül rendkívüli értékeket képvisel a Szinlő barlang, a jelenlegi feltárások eredményeként talán az ország egyik legmélyebb barlangja. Ez a barlang a Naszály nyugati platóján jól kivehető tebersorok utolsó tagja, nyílt víznyelőként működik. Ugyanitt található a Kis tó is, egy eliszaposodott nagyobb teberben, melynek vize egész évben megmarad. A Naszály oldalában, Monyok-völgy bejáratánál található egy kisebb karsztos daschstein mészkőrög.

A triász mészkő és dolomitlerakódás után a terület több mint 100 millió éven keresztül volt szárazföld, amit a terület karsztosodása és a bauxitképződés bizonyít.

naszaly2A mai hegység területének süllyedése, csak az eocén tenger előrenyomulásával kezdődött meg. Ugyan úgy mint a Dunántúli-középhegység öbleiben, az eocén rétegek itt is kisebb barnakőszén telepeket zártak magukba. A kőszén aljzatát a daschstein mészkő adja, ennek felszínén kavics van, aztán jönnek a mocsári rétegek. A széntelepeket édesvizi mészkőréteg fedi, majd tengeri agyagrétegek.

A Pádimentum kőbányában jól tanulmányozhatók a nummulinás mészkőrétege, melyek megtalálhatók a Naszály keleti kibillent platón is. A Lánchíd pilléreit is itt fejtették...

Az oligocén korú üledékek még fontosabb szerepet játszottak a felszínen lévő kőzetek közül, mint az eocén üledékek. Ez a kőzet a hárshegyi homokkő. A hárshegyi homokkő az oligocén tengerpartján halmozódott fel, vele egyidőben a szárazföldön tűzálló agyag keletkezett.

Az elzáródott tengeröblökben képződött a kiscelli agyag, majd a kornak utolsó harmadában a kevesebb agyagtartalmú slir, helyi elnevezése a palócos "apoka".

naszaly4A Naszályon a triász sasbércet 350m körüli tengerszint feletti magasságban szívós, kékesszürke agyag övezi, s ezt használja a DCM Rt. (DDC Kft.) adalékanyagként. A hárshegyi homokkő viszont a Naszály gerincét burkolja, mintegy 20m vastagságban. Az, hogy a hárshegyi homokkő több, mint 500 méter magasságban van a Naszály mészkőfelszínén, bizonyítja, hogy a hegy mészkőfelszíne az oligocénben még a tenger aljzatát alkotta. A triász mészkő és a hárshegyi homokkő képződése közt közel 170 millió év az időkülönbség!!

A homokkő kiváló építőkő, mert fagyálló és jól megmunkálható. A Nagybánya vagy Cserkőbánya hosszú időn keresztül adott jóminőségű követ sok jelentős építkezéshez - például a váci székesegyház oszlopait is innen szállították. A bánya környékét számtalan kisebb "kráter" veszi körül, itt sokkal régebbi tevékenység nyomait találjuk. Évszázadokon keresztül készültek e helyen malomkövek. A cserkőbánya szomszédságában lévő "Zsidóbánya" nem volt kőfejtő. Egy hatalmas homokkő letörés, szirti gyöngyvesszővel, és a Tátra szilikátos szikláin honos kormos zuzmó (Lasallia pustulata) tenyérnagyságú fekete zuzmótelepeivel.

naszaly5A Naszály tetején a homokkőrétegek többszáz méterrel magasabban vannak a sasbércszerű kiemelkedések révén, mint általában a környező területek. Ez a tény a Naszály kiemelkedését a földtörténet utolsó 30 millió esztendejére teszi. A Naszály Katalin-puszta felé eső oldalán is vannak oligocén rétegek. Felsőpetényi tűzálló agyaggal rokon képződmények, amelyet őseink fazekak készítésére, később kályhák, kemencék tapasztására használták. Említésre méltó, hogy a Naszály tetején festékföldbányászat folyt, az oligocén hárshegyi homokkőben lévő lencséket fejtették.

A korszak végén rövid időre kiemelkedett, szárazulattá vált, megindult a lepusztulás. Nem sokáig tartott ez a szárazföldi korszak. Az eocén-tenger csakhamar birtokába vette az egész Cserhát területét, ahol a vulkánosság ebben az időben kezdődött és szigettengerré változtatta a tájat. Ennek a tevékenységnek a Naszályon nyoma sincs, de ha a Kopaszokról körültekintünk a csörögi Kígyóhegy több kilométeres andezittellére ötlik szemünkbe, ami egyik igen jellegzetes megnyilvánulási formája a cserháti vulkanizmusnak. A Pannon tenger üledékei a lépcsős sasbérc törmelékgyűrűjén kívül helyezkedő neogén halomvidéken találhatók.

A jégkorszakok jellegzetes képződménye a porhullásból keletkező lösz és jégkori vályog. A jégkorszakok idején szoliflukció révén kőfolyások alakultak ki. Főleg a hárshegyi homokkőből álló lejtőket jellegzetes periglaciális kőtenger borítja, de az északi meredek mészkő letöréseket is vastagon fedi a "csurgó" kő.

A jelenkori képződmények közül a Gyadai réteken folyó Monyók patak hordaléka képvisel jelentősebb patakhordalékot.

Ezek alapján biztonsággal állítható, hogy a Naszály a környék legérdekesebb és legértékesebb élőhelye. Természeti értékeinek veszélyeztetettsége miatt védelemre szorul...

Részletek: Móró Ferenc 1993, A Naszály hegy természeti értékei c. dolgozatából

Ez a weboldal cookie-kat használ. A weboldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába.