Kosd

Település a Naszály lábánál...

Sport

Látogatók

819219
Ma
Tegnap
A héten
A hónapban
671
431
3081
10884

IP címed: 44.222.249.19

(Kosdi-dombság)

Felszíni formák, talaj, csapadék, hőmérséklet


Nógrád megye délkeleti részén található Naszály (652m) déli lábánál, mintegy 150-180m tengerszint feketti magasságon települt meg Kosd község. Határos északon és nyugaton valamint délen Vác várossal, Ősagárd és Keszeg falvakkal, keleten Penc és Rád községekkel.

A 19. század második felétől közigazgatásilag Kosd része lett Cselőtepuszta, és a már korábban határába beolvadt Kéménd, egykori középkori település. Kéménd nevezetű falu és temploma a két kutaknál, a Szűcs dombon volt.

Határának nagy része a Kosdi-dombság kistáj tartozéka, a keleti részek a Naszály déli lejtőin találhatók. Itt található a település legmagasabb pontja 528 méterrel, majd követi a Nagy-mál 371 méterrel és a Sas-bérc 333 méterrel. A többi talajszíni formák 140-120 méter magas dombok, dombhátak. A középmagas dombok iránya ÉNY-DK-i, mintegy átmenet a Cserhát és a Duna-völgyi síkság között.

A településen három kis patakocska található: a Cselőte-patak, a falut átszelő Kosdi-patak és a Szilas-patak. Ezeknek vize a Gombás-patak közvetítésével a Dunába folyik. Jelenleg állóvize nincs, legjelentősebb forrása az Új-kút.

Éghajlatának jellemzője a mérsékelten hűvös, mérsékelten meleg. A napsütötte órák száma évi átlagban 1500 óra, melyből a nyárra 780-800 óra, a téli hónapokra 180 óra jut. Az évi középhőmérséklet 9.5°C, a vegetációs időszaké 16-16.5°C. A 10°C középhőmérséklet tavaszi átlépésének határa általában április 12., 13., az őszié október 15-e körül következik be. Valamivel kevesebb, mint 180 a fagymentes napok száma, mely átlagban április 16. és október 15-e között van. Az évi abszolút hőmérsékletek maximumának átlaga 33.5-34°C, a minimumoké 16°C.

Növényzet, állatvilág


Kosd határának jelentős része kultúrtáj, ahol évszázadokon át folyt földművelés, szőlő- és gyümölcstermesztés. Az erdőkben a lombfák közül megtalálhatók a kocsányos-, kocsánytalan-, mohos és a csertölgy, a nagy- és kislevelű hárs, helyenként a virágos- és a magas kőris, a patakvölgyekben a mézgás éger. Másutt magányosan vagy kisebb csoportokban a bibircses nyír, a rezgő nyár, a kertekben és a volt gyümölcsösökben a szelíd dió. Találunk foltokban mezei-, vénic- és hegyi szilt, mezei-, hegyi- és korai juharokat, tatár juhart és zöldjuhart. Előfordul a sajmeggy, napos szárazabb hegyoldalakon a lisztes- és barkóca berkenye. Ott virít ősszel piros leveleivel a cserszömörce. Vízfolyások mellett kísérő faként megjelenik a fehér-, a kosárkötő-, a törékeny fűz és a csigolyafűz, a fehér- és szürke nyár. A fenyők közül a közönséges boróka őshonos.

Az erdei és feketefenyő ültetés folyamán került a domboldalra, részben gyors növekedésük, s némi gazdasági jelentőségük miatt, a (bányafa). Kultúrtájként van jelen a tájban, akárcsak 200 éve az akác.

Az erdők nagysága az 1960-as években 1334 ha., a határ területének 57%-a (2272 ha. összesen). Az eredeti növénytakaró itt nagyrészt megtalálható, egy része, az új telepítések már kultúrtájjá vált. Tavasszal a határban legszínesebb a rét, ősszel színekben az erdő pompázik.

Sajátos táji adottságok


naszaly3A kistájhoz tartozó községek (Keszeg, Kisnémeti, Kosd, Ősagárd, Penc, Püspökszilágy, Vácduka, Váchartyán) egy része a fő közlekedési útról jól megközelíthetők. Van átmenő forgalmuk. Zsákfaluvá csak Kosd vált. A területhasznosítást meghatározza Budapest és Vác közelsége. A terület mezőgazdasági, elsősorban kertgazdasági müvelése mellett, a hétvégi üdülő- és kiránduló turizmusa is jelentős. A terület természetvédelmi értéke - Sárkánygödör, Násznép-barlang - Kosdon van.

Násznép-barlang. Neve mondaszerű. A nép a barlangról regét költött, s ma már alig tudni, mi belőle a valóság. Az egyik monda szerint a haragvó apa elől menekülő úrfi tartotta itt az esküvőjét a szép jobbágylánnyal, a másik szerint Kosd községből menekült ide a násznép a török nemkívánatos látogatása elől, mert a török bej a szép mennyasszonyra pályázott. A barlang bejárata mintegy 2 méter széles. A barlang maga három, nehezen megközelíthető teremből áll. Az ott talált leletek azt bizonyítják, hogy a hajdan itt élt ősemberek is lakták.

Maga a barlang Kosd határában, a Naszály keleti végének északi lejtőjén a Csurgó bánya mellet nyílik. A hátsó terem déli részéből igen szűk rókalyukon, kupola alakú toronyba (kb. 20m) lehet bejutni. A barlang keletkezése szerint korróziós, eróziós barlang. Alakját tektonikus repedések képezték, melyen a csapadékvíz romboló és átalakító munkája mellett a széndioxid tartalmú meszet oldó víz munkája is közrejátszott.

A barlang belső termeiben 1931-ben Majer István dr. végzett próbaásatásokat. A feltárt humusztakaró recensemlős-csontokat és cseréptöredékeket rejtett. A fentebb leirt barlangtól nyugatra, ösvényút mellett egy kis kút alakú 3 méter mély szűk üreget lehet találni. Ennek népies neve: Sárkánygödör, illetve a szerényebb Rókalyuk.

A táj őskora és ókora


A település jelenlegi határát, a Naszály és a Duna közötti kellemes Dombvidéket, korán lakhellyé választotta az ember a történelem folyamán. A patakvölgyek mentén haladva fedezhették fel, az erre járó gyűjtögető, majd vadászó őskori és ókori népek azokat a löszhátakat, vagy déli fekvésű enyhe hajlatú domboldalakat, ahol ideiglenes, majd később tartósabb szálláshelyeiket kiépítették. Ott lakva hagyományozták az utókorra azokat az eszközeiket, szerszámaikat, melyeket eltörtek, félig készítettek el, vagy ha menekülni kellett hagytak ott, s azok majd később az eke által felforgatott földdel kerültek újra napvilágra, vagy a rohanó záporok mosták ki. Bár módszeres ásatást nem végeztek - kivétel a templom feltárása és a magánszorgalomból végzett kelta sírok feltárása -, mégis hozzáértő és érdeklődő személyeknek köszönhetően, tekintélyes leletanyag gyűlt össze a területről, melyet nagyrészt a Váci Múzeumban őriznek.

Forrás: Szomszéd András, Kosd (Történeti monográfia, 2001.)

Ez a weboldal cookie-kat használ. A weboldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába.