Kosd

Település a Naszály lábánál...

Sport

Látogatók

2328553
Ma
Tegnap
A héten
A hónapban
190
315
1768
16972

IP címed: 54.198.210.67

"Lakóföldünknek szeretete mélyen bele van plántálva az emberi kebelbe. Szeretjük édes jóanyánk gyanánt a helyet ahol születtünk, növekedtünk. (...) A magyar református embernek van egy másik édesanyja is (...) - az ő egyháza."

reftemplomEzekkel a gondolatokkal kezdi a Kosdi Református Egyház történetének írását az 1920-as évek közepe táján a gyülekezet akkori lelkipásztora nagytiszteletű nemes Biczó Pál.

A falutól északnyugatra emelkedő Naszály hegy környéke már az őskortól fogva lakott vidék volt. Éltek itt bronzkori és vaskori közösségek, szarmata és kelta nemzetségek valamint Pannónia provincia határvidékének római polgárai. A honfoglalástól e terület Kurszán majd leszármazottjai Tétény és Fajsz kijelölt szálláshelye volt.

Árpádházi királyaink korán birtokukba vették Kosdot; II. Endre király a falut a királyi birtokok közül kiveszi és a váci püspöknek adományozza. A tatárjárás - Vác városával egyetemben - csaknem elpusztítja a települést. Az elkövetkezendő 200 évben a falu újra benépesül, majd ismét pusztulásra jut amikor a huszita csehek feldúlják azt. 1526 őszén az ország központja felé özönlő török csapatok - ismét Vác városával együtt - felégetik. 1544-ben Nógrád várával együtt török uralom alá kerül. A budai Rusztem pasa adószedői 1562-ben 140 adóköteles házat tartottak nyilván 9500 akcse adóbevétel mellett, ami azt jelzi, hogy Vác mellett a térség legnépesebb települése volt. Az itt élők adóztak a töröknek, robotra jártak a nógrádi várba, de fizették a tizedet a váci püspöknek is. Nagyjából erre az időre tehető a reformáció megjelenése, amely a természetes terjeszkedés törvénye szerint ért a községbe. 1606-ban a bécsi békekötés pontjai megerősítették a magyarországi protestánsok vallásszabadságát.

1616-ban Kosd minden bizonnyal lelkipásztorral rendelkező gyülekezet, hiszen ma is meglévő úrvacsorai aranykelyhe ebben az esztendőben készült. Az első kosdi lelkészek között voltak ezidőtájt Váczi Mátyás, majd 1632-től Czeglédi János, 1652-ben Tatai András.

A XVIII. század első évtizedei a kosdi reformátusok szabad vallásgyakorlatának megszűnését hozták. Az 1740-es nagy pestisjárvány Kosdon is hatalmas pusztítást végzett. Ezt követően Mária Terézia Ausztriából mintegy 50-60 német családot telepít a faluba, ezt jelzi a lakóhelyükként kijelölt későbbi "német utca" elnevezés is.

A következő jeles évszám a gyülekezet újraéledésének első éve, 1783. Az egyház ma is meglévő legrégebbi jegyzőkönyvében ez a feljegyzés áll: "...hatvanhárom esztendőkig árvaságban lévén, hol ide, hol oda, de leginkább Tótfaluba járt e nép" - tudniillik istentiszteletre.

reftempbelsoÚj korszak kezdődik az egyház letében II. József császár 1781-ben kelt türelmi rendelete nyomán. Ez kimondta, hogy ahol 100 család van ott templomot építhetnek maguknak. Habár csak 99 családot tudtak összeszámlálni, 1783 nyarán mégis engedélyt kaptak az építkezésre. A templom alapkövének letétele 1784. június 4-én megtörtént és 1785. június 18-án a templomépítő lelkipásztor Nagy-Kaszap Mihály prédikációjával használatba vétetett.

A gyülekezet számára a következő évek a külső és belső megerősödés esztendei voltak. 1810-ben került sor a jelenlegi formájú kőtorony felépítésére.

Kétrendbeli nagy tűzvész ismét próba elé állította eleinket. Az egyik 1844. június 8-án, a másik 1856. október 12-én. Utóbbinál a templom jelentősen károsodott, a harangok lezuhantak, a kisebb darabokra tört. Az 1825-től 1901-ig terjedő időszakot két nagy lelkipásztor egyéniség idős és ifjú Szánthó János neve fémjelzi. Apa és fia összesen 76 esztendőn át szolgálta a kosdi gyülekezetet.

Az egyháztörténet-író lelkipásztor Biczó Pál aztán 1904-től negyed századon át pásztorolta híveit. "A kosdi refor-mátus egyház története" című munkáját Biczó Pál kinyomtatva már nem láthatta, mert 1928-ban elhunyt. Ezt követően sorrendben Molnár Lajos, Kovács Szilárd majd Fülöp Mihály a gyülekezet pásztora. Nehéz történelmi időben 1953-ban állt a kosdi gyülekezet élére Szenes László. Beiktatására 1953. október 18-án került sor. Az ő 31 esztendei szolgálata alatt épült újjá a '70-es évek elején a parókia. Őt Pintér Gyula követte, aki 1984. novemberétől 1989. augusztusáig volt a gyülekezet lelkipásztora. Erre az időre esik a templom felszentelésének 200. évfordulója. Az ünnepségre 1986. június 15-én került sor. A gyülekezeti teremben egyháztörténeti kiállítás készült, visszakerült a penci múzeumból a gróf Bethlen Rozália által adományozott régi úrasztala. Pintér Gyula 1989-ben Nagykőrösön folytatja lelkipásztori szolgálatát. Az 1989. szeptember 17-i egyházközségi közgyűlésen néhai Nagy Lajos gondnok úr ismerteti a gyülekezettel a presbitérium a lehetséges utód tekintetében. Ezt követően megszületik az egyhangú határozat, amelyben kérik az észak-pesti egyházmegye esperesét, hogy Fónagy Miklós kerepestarcsa-mogyoródi lelkipásztort a gyülekezet pásztorául meghívhassa. Fónagy Miklóst 1989. december 17-én iktatta be Berzétei László esperes.

1990-ben az egyház visszakapja az iskola épületét, amelyet rövidesen rendbe hoz és használatba vesz. Fónagy Miklóst 1990-ben esperesükké választják az észak-pesti egyház-megye gyülekezetei. Ez év tavaszán a kisváci gyülekezet lelkipásztorává választja őt. 2000. nyarától a gyülekezet megválasztott lelkipásztora Schmidt Ferenc.

Kovács Kálmán

Kosd község címere

Pest Megyei Békéltető Testület

ontek-logo-20170601

telek-elado

elugy banner 2

2016-os népszavazás

Mentés

Mentés

Pályázat - Kosd község elektronikus helyi közigazgatásának megteremtése

paradicsom-nap-kosd-201608805

Mentés

Mentés

Mentés

MTKKEKözvilágítási
hibabejelentő:
06-30-9021533

hirdetmenyek logo

Alternative flash content

Requirements

Eseménynaptár

November 2017
H K Sz Cs P Szo V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Közérdekű adatok tára